Állatra, emberre egyaránt igaz, hogy a betegségeink kialakulásáért kb. 70%-ban a táplálkozásunk felelős.

Azt mindenki tudja, hogy teljesen más az élettani igénye egy nyúlnak, egy madárnak vagy egy kutyának. De pl. a ragadozókon belül is nagyon eltér egy macska, egy kutya vagy egy vadászgörény szükséglete.
 

  Egy fajon belül viszont az életkor, a testméret, az aktivitásfok, az egészségi állapot… nagyban változtatja az igényeket. Ehhez még jön a környezeti tényezők, a hirtelen stressz… hatása.

​

  Jelen tudásunkkal nagyban hozzá tudunk járulni, hogy az étrendre az egészség megőrzésének legfontosabb alapköveként tekintsen! Ha ehhez még jól alakítjuk az életmódunkat, ill. állataink esetében minél inkább közelítünk a „természeteshöz”, akkor itt a hosszú élet titka. :) 

​

Néhány példa:

​

• Nyúl:
    Nagy rostigényű, cellulóz emésztő állatfaj. Energiaigényét a természetben az alacsony energia tartalmú fűfélékből fedezi, amiből a nap folyamán tetemes mennyiséget kell fölvennie és megrágnia, hogy bevigye a számára szükséges energiát és tápanyag mennyiséget.
  
    Ezért a természet úgy alakította ki a fogait, hogy azok mindegyike egész életen át nő és a rágás során egymást koptatják a mindig optimális méretre. Nekünk az otthoni tartáskor ugyanezt az alapelvet kell figyelembe vennünk.
  
    Ennek ellenére sok gazda csak nyúltáppal, lédús zöldségekkel esetleg nagy energiatartalmú abraktakarmánnyal eteti a nyulát, így nagyon gyorsan beteggé teszi és lerövidíti az életét.
  
    Az energiadúsabb takarmány esetén ugyanis a nyuszi sokkal kevesebbet fog rágni a nap folyamán. A fogai viszont „nem tudják”, hogy nem kell gyorsan nőniük, ezért rövid időn belül kialakul egy állkapocs ízületi torzulás és a hátulsó alsó fogak hídszerűen a nyelv fölé nőve, a fölsők a pofahús felé nőve akadályozzák a rágást, ezzel lehetetlenné téve az optimális tápanyag előkészítést az emésztésre. Így már jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt a tartós tápanyaghiány anyagforgalmi zavarokat idéz elő. Mire a Gazda állatorvoshoz viszi, mert soványodik, nyállal szennyezett a nyaktájéka, esetleg hasmenéses…, addigra már nagy a baj! Ezeknek az állatoknak altatásban be kell köszörülni a hátulsó és a metsző fogait, hogy a rágást biztosíthassuk. De az állkapocsízület torzulása miatt nyulunkat biztosan rendszeres ilyen beavatkozásra kárhoztattuk ahelyett, hogy hittünk volna a természetnek és 90-95%-ban fűvel vagy szénával etettük volna. A sokszoros altatás viszont biztosan nem javítja az életesélyeket.
   

• Hüllők:
  Különösen fontos, hogy mielőtt hüllő – teknős, gekkó, leguán, agáma, kígyó…- tartására adnánk a fejünket, alaposan tájékozódjunk a természetes életmódjukról, az ahhoz közelítő terráriumi tartásról, etetésükről, és ebben legyünk következetesek!
  
  A rendelőintézetünkbe kerülő legtöbb beteg hüllő esetében ugyanis a baj hátterében a helytelen etetés és a nem megfelelő tartás húzódik meg. Mivel nagyon eltérő a fajok, fajták szerinti igény, csak néhány példa:
  
  Gyakran találkozunk vízi teknősöknél (pl. ékszerteknős) szemhéjduzzanattal, súlyos esetben már ki sem tudja nyitni a szemét szegény állat; illetve páncélgyulladással, a páncél és a csontozat felpuhulásával. Mindkettő A-vitamin és kalcium hiány következtében alakul ki. Alapvető hiba a parizerrel, színhússal való táplálás. Ezekből teljesen hiányzik a növekedéshez, csontozat és páncél megerősödéséhez szükséges mész és a vitaminok. A vízi teknősök ragadozó állatok, eleségüknek hasonlónak kell lenni a szabad természetben fogyasztotthoz: kis halak egészben, nem kizsigerelt halszeletek, (a vadon élő vízi teknősök a zsákmányállat zsigereiből, májából fedezik az A-vitamin igényüket), ebihal, csontos zúzalék csipetnyi májjal vagy vitaminkészítménnyel kiegészítve, időnkénti zöld eledel, békalencse, stb…
  
  Fiatal állatokat elég kétnaponta etetni, felnőtteket pedig hetente egyszer, kétszer, ez számukra a természetes.
  
  Ha már megtörtént a baj, kialakult a szemduzzanat, páncélgyulladás, feltétlenül forduljunk állatorvoshoz, gyógyulást csak a célzott gyógykezelés és a helyreállított diéta együttese hozhat!

​

• Kutya:
    A felnőttkori testméret elképesztően tág határai (0.5 – 90 kg); a fajta jellegzetes kihasználtsága (agár, vadász, szánhúzó, „házőrző”, „öleb”, „rendőr”…); a kölyök, felnőtt és időskorú egyedek nagyban különböző igénye még egy egészséges állatnál is komoly kihívás elé állítja a Gazdit. A betegek etetéséről nem is beszélve.
  
  Néhány példa a táplálék és a betegségek közötti összefügésekre:
  - nagytestű fajták kölyök egyedei: ha túl nagy energiatartalmú eleséggel, ráadásul túlzott mennyiséggel etetjük őket először általános csontgyulladást, később csontfejlődési rendellenességet alakítunk ki bennük.  Gondoljunk mindig a farkaskölykökre: mind nyurga, sovány, játékos – ez az egészséges példa a saját kiskutyánk számára is. Nagyon sok genetikai hátterű betegség klinikai megjelenése is elkerülhető vagy mérsékelhető így (pl. csípőízületi dysplasia).
  - bizonyos fajták tárolási betegségei: pl. bedlington terrier, westi… réztárolási betegsége.
  - elhizlalt kutyák betegségei: többek között mozgásszervi, szaporodásbiológiai, szív-érrendszeri, daganatos, cukorbetegség… - és ha ügyetlenül fogunk hozzá a fogyasztáshoz, akkor még számos anyagforgalmi zavart okozunk kedvencünknek, amivel már igen nehéz lesz megküzdenie.
  - az ivartalanított állatok energiaigénye kb. 20-25%-al csökken.
  - daganatos állatok, cukorbeteg állatok speciális igényei…
   

 

• Macska
  „A macska az nem kis kutya!”
    Teljesen más anyagforgalom és élettani igények jellemzik.
  Ellentétben a kutyákkal, obligát húsevő = az energia igényét fehérjéből kell, hogy fedezze. Ezért a fehérjéket kiválóan, a zsírokat közepesen, a szénhidrátokat ugyanakkor szinte egyáltalán nem emészti meg.
  
    Bizonyos aminosavakat, vitaminokat (jóval többet, mint a kutyák) nem tud megtermelni a saját szervezetén belül, ezért ezekhöz mindenképp a táplálékból kell hozzájutnia.
  
    12 óránként ennie kell, különben májelváltozások és zsír anyagforgalmi zavar lépnek föl.
  
    Az ivartalanított állatok energiaigénye kb. 20-25%-al csökken.
  
    A szteroid hormonszintje éjjel magas, hiszen éjszakai vadász. Egyébként is rosszul tűri a stresszt, amire először vizeletürítési zavarral reagál, ebből a későbbiekben komoly húgyúti problémái származnak…

​

Az elmúlt 50 év táplálkozás tudománya ezeken a területeken nagyon nagyfokú fejlődésen ment át. Szegedi állatorvosi rendelőnkben mi hozzásegítjük Önöket ezek egyszerű napi használatához.