- 06-62-543-855
- Szeged, 6724 Körtöltés utca 23.
Állatra, emberre egyaránt igaz, hogy a betegségeink kialakulásáért kb. 70%-ban a táplálkozásunk felelős.
Azt mindenki tudja, hogy teljesen más az élettani igénye egy nyúlnak, egy madárnak vagy egy kutyának. De pl. a ragadozókon belül is nagyon eltér egy macska, egy kutya vagy egy vadászgörény szükséglete.
Egy fajon belül viszont az életkor, a testméret, az aktivitásfok, az egészségi állapot… nagyban változtatja az igényeket. Ehhez még jön a környezeti tényezők, a hirtelen stressz… hatása.
Jelen tudásunkkal nagyban hozzá tudunk járulni, hogy az étrendre az egészség megőrzésének legfontosabb alapköveként tekintsen! Ha ehhez még jól alakítjuk az életmódunkat, ill. állataink esetében minél inkább közelítünk a „természeteshöz”, akkor itt a hosszú élet titka.
A nyulak nagy rostigényű, cellulózt emésztő állatok, amelyek a természetben főként fűfélékből fedezik energiaszükségletüket. Ezek folyamatos rágást igényelnek, ami biztosítja a fogak természetes koptatását – hiszen a nyulak fogai egész életükben nőnek.
Otthoni tartásnál is ezt kell szem előtt tartani. Ha a nyúl főként tápot, zöldséget vagy abrakot kap, a fogai mindig túlnőnek. Ez állkapocs-torzulást, rágási nehézséget, tápanyaghiányt és súlyos emésztési zavarokat, illetve a tartós ÉHEZÉS miatt komoly testi „leromlást” okozhat.
Sok esetben mire a gazda észreveszi a tüneteket (soványság, nyálas nyak, hasmenés), a baj már nagy. Ilyenkor altatásban kell a fogakat köszörülni, amit gyakran ismételni kell – ezzel jelentősen csökken az állat életminősége és élettartama.
A megelőzés egyszerű: a táplálék 90–95%-át széna vagy fű tegye ki, így biztosítható a természetes fogkoptatás és az egészséges emésztés.
Mielőtt hüllő (teknős, gekkó, leguán, agáma, kígyó stb.) tartásába kezdünk, fontos alaposan megismerni természetes életmódjukat, tartási és etetési igényeiket, és következetesen betartani azokat.
Rendelőnkben a legtöbb beteg hüllő problémáját helytelen etetés és nem megfelelő tartás okozza. Például vízi teknősöknél gyakori a szemhéjduzzanat vagy a páncél felpuhulása, amely A-vitamin- és kalciumhiány következménye. Alapvető hiba a színhússal vagy felvágottal való etetés, mivel ezekből hiányoznak a csontozathoz és páncélhoz szükséges tápanyagok.
A természetes étrend kis halakból (egészben, zsigerekkel együtt), ebihalból, csontos zúzalékból, vitaminkiegészítéssel és időnkénti zöld táplálékkal áll. Fiatal állatokat kétnaponta, felnőtteket heti 1–2 alkalommal kell etetni.
Ha már kialakultak a tünetek (szemduzzanat, páncélgyulladás), csak állatorvosi kezelés és helyes étrend együtt hozhat gyógyulást.
A felnőttkori testméret elképesztően tág határai (0.5 – 90 kg); a fajta jellegzetes kihasználtsága (agár, vadász, szánhúzó, „házőrző”, „öleb”, „rendőr”…); a kölyök, felnőtt és időskorú egyedek nagyban különböző igénye még egy egészséges állatnál is komoly kihívás elé állítja a Gazdit. A betegek etetéséről nem is beszélve.
Néhány példa a táplálék és a betegségek közötti összefügésekre:
– nagytestű fajták kölyök egyedei: ha túl nagy energiatartalmú eleséggel, ráadásul túlzott mennyiséggel etetjük őket először általános csontgyulladást, később csontfejlődési rendellenességet alakítunk ki bennük. Gondoljunk mindig a farkaskölykökre: mind nyurga, sovány, játékos – ez az egészséges példa a saját kiskutyánk számára is. Nagyon sok genetikai hátterű betegség klinikai megjelenése is elkerülhető vagy mérsékelhető így (pl. csípőízületi dysplasia).
– bizonyos fajták tárolási betegségei: pl. bedlington terrier, westi… réztárolási betegsége.
– elhizlalt kutyák betegségei: többek között mozgásszervi, szaporodásbiológiai, szív-érrendszeri, daganatos, cukorbetegség… – és ha ügyetlenül fogunk hozzá a fogyasztáshoz, akkor még számos anyagforgalmi zavart okozunk kedvencünknek, amivel már igen nehéz lesz megküzdenie.
– az ivartalanított állatok energiaigénye kb. 20-25%-al csökken.
– daganatos állatok, cukorbeteg állatok speciális igényei…
„A macska az nem kis kutya!”
Teljesen más anyagforgalom és élettani igények jellemzik.
Ellentétben a kutyákkal, obligát húsevő = az energia igényét fehérjéből kell, hogy fedezze. Ezért a fehérjéket kiválóan, a zsírokat közepesen, a szénhidrátokat ugyanakkor szinte egyáltalán nem emészti meg.
Bizonyos aminosavakat, vitaminokat (jóval többet, mint a kutyák) nem tud megtermelni a saját szervezetén belül, ezért ezekhöz mindenképp a táplálékból kell hozzájutnia.
12 óránként ennie kell, különben májelváltozások és zsír anyagforgalmi zavar lépnek föl.
Az ivartalanított állatok energiaigénye kb. 20-25%-al csökken.
A szteroid hormonszintje éjjel magas, hiszen éjszakai vadász. Egyébként is rosszul tűri a stresszt, amire először vizeletürítési zavarral reagál, ebből a későbbiekben komoly húgyúti problémái származnak…
A weboldal a Demján Sándor Program keretében és támogatásával valósult meg.
Nyitvatartás: Hétfőtől – péntekig 11:00 – 17:00
Dr. Rengei Antal: 06-20-9217-737
Dr. Szalay János: 06-30-9532-698
Dr. Perényi László: 06-30-1956-960
Dr. Komáromi Richárd: 06-62-543-855
A weboldal a Demján Sándor Program keretében és támogatásával valósult meg.
© 2025 Kisállat-Ambulancia Kft. Minden jog fenntartva.