Dietetikai szaktanácsadás

  Állatra, emberre egyaránt igaz, hogy a betegségeink kialakulásáért kb. 70%-ban a táplálkozásunk felelős.

Azt mindenki tudja, hogy teljesen más az élettani igénye egy nyúlnak, egy madárnak vagy egy kutyának. De pl. a ragadozókon belül is nagyon eltér egy macska, egy kutya vagy egy vadászgörény szükséglete.
 

  Egy fajon belül viszont az életkor, a testméret, az aktivitásfok, az egészségi állapot… nagyban változtatja az igényeket. Ehhez még jön a környezeti tényezők, a hirtelen stressz… hatása.

  Jelen tudásunkkal nagyban hozzá tudunk járulni, hogy az étrendre az egészség megőrzésének legfontosabb alapköveként tekintsen! Ha ehhez még jól alakítjuk az életmódunkat, ill. állataink esetében minél inkább közelítünk a „természeteshöz”, akkor itt a hosszú élet titka. :) 

Néhány példa:

  • Nyúl:
      Nagy rostigényű, cellulóz emésztő állatfaj. Energiaigényét a természetben az alacsony energia tartalmú fűfélékből fedezi, amiből a nap folyamán tetemes mennyiséget kell fölvennie és megrágnia, hogy bevigye a számára szükséges energiát és tápanyag mennyiséget.

      Ezért a természet úgy alakította ki a fogait, hogy azok mindegyike egész életen át nő és a rágás során egymást koptatják a mindig optimális méretre. Nekünk az otthoni tartáskor ugyanezt az alapelvet kell figyelembe vennünk.

      Ennek ellenére sok gazda csak nyúltáppal, lédús zöldségekkel esetleg nagy energiatartalmú abraktakarmánnyal eteti a nyulát, így nagyon gyorsan beteggé teszi és lerövidíti az életét.

      Az energiadúsabb takarmány esetén ugyanis a nyuszi sokkal kevesebbet fog rágni a nap folyamán. A fogai viszont „nem tudják”, hogy nem kell gyorsan nőniük, ezért rövid időn belül kialakul egy állkapocs ízületi torzulás és a hátulsó alsó fogak hídszerűen a nyelv fölé nőve, a fölsők a pofahús felé nőve akadályozzák a rágást, ezzel lehetetlenné téve az optimális tápanyag előkészítést az emésztésre. Így már jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt a tartós tápanyaghiány anyagforgalmi zavarokat idéz elő. Mire a Gazda állatorvoshoz viszi, mert soványodik, nyállal szennyezett a nyaktájéka, esetleg hasmenéses…, addigra már nagy a baj! Ezeknek az állatoknak altatásban be kell köszörülni a hátulsó és a metsző fogait, hogy a rágást biztosíthassuk. De az állkapocsízület torzulása miatt nyulunkat biztosan rendszeres ilyen beavatkozásra kárhoztattuk ahelyett, hogy hittünk volna a természetnek és 90-95%-ban fűvel vagy szénával etettük volna. A sokszoros altatás viszont biztosan nem javítja az életesélyeket.
     

  • Hüllők:
    Különösen fontos, hogy mielőtt hüllő – teknős, gekkó, leguán, agáma, kígyó…- tartására adnánk a fejünket, alaposan tájékozódjunk a természetes életmódjukról, az ahhoz közelítő terráriumi tartásról, etetésükről, és ebben legyünk következetesek!

    A rendelőintézetünkbe kerülő legtöbb beteg hüllő esetében ugyanis a baj hátterében a helytelen etetés és a nem megfelelő tartás húzódik meg. Mivel nagyon eltérő a fajok, fajták szerinti igény, csak néhány példa:

    Gyakran találkozunk vízi teknősöknél (pl. ékszerteknős) szemhéjduzzanattal, súlyos esetben már ki sem tudja nyitni a szemét szegény állat; illetve páncélgyulladással, a páncél és a csontozat felpuhulásával. Mindkettő A-vitamin és kalcium hiány következtében alakul ki. Alapvető hiba a parizerrel, színhússal való táplálás. Ezekből teljesen hiányzik a növekedéshez, csontozat és páncél megerősödéséhez szükséges mész és a vitaminok. A vízi teknősök ragadozó állatok, eleségüknek hasonlónak kell lenni a szabad természetben fogyasztotthoz: kis halak egészben, nem kizsigerelt halszeletek, (a vadon élő vízi teknősök a zsákmányállat zsigereiből, májából fedezik az A-vitamin igényüket), ebihal, csontos zúzalék csipetnyi májjal vagy vitaminkészítménnyel kiegészítve, időnkénti zöld eledel, békalencse, stb…

    Fiatal állatokat elég kétnaponta etetni, felnőtteket pedig hetente egyszer, kétszer, ez számukra a természetes.

    Ha már megtörtént a baj, kialakult a szemduzzanat, páncélgyulladás, feltétlenül forduljunk állatorvoshoz, gyógyulást csak a célzott gyógykezelés és a helyreállított diéta együttese hozhat!

  • Kutya:
      A felnőttkori testméret elképesztően tág határai (0.5 – 90 kg); a fajta jellegzetes kihasználtsága (agár, vadász, szánhúzó, „házőrző”, „öleb”, „rendőr”…); a kölyök, felnőtt és időskorú egyedek nagyban különböző igénye még egy egészséges állatnál is komoly kihívás elé állítja a Gazdit. A betegek etetéséről nem is beszélve.

    Néhány példa a táplálék és a betegségek közötti összefügésekre:
    - nagytestű fajták kölyök egyedei: ha túl nagy energiatartalmú eleséggel, ráadásul túlzott mennyiséggel etetjük őket először általános csontgyulladást, később csontfejlődési rendellenességet alakítunk ki bennük.  Gondoljunk mindig a farkaskölykökre: mind nyurga, sovány, játékos – ez az egészséges példa a saját kiskutyánk számára is. Nagyon sok genetikai hátterű betegség klinikai megjelenése is elkerülhető vagy mérsékelhető így (pl. csípőízületi dysplasia).
    - bizonyos fajták tárolási betegségei: pl. bedlington terrier, westi… réztárolási betegsége.
    - elhizlalt kutyák betegségei: többek között mozgásszervi, szaporodásbiológiai, szív-érrendszeri, daganatos, cukorbetegség… - és ha ügyetlenül fogunk hozzá a fogyasztáshoz, akkor még számos anyagforgalmi zavart okozunk kedvencünknek, amivel már igen nehéz lesz megküzdenie.
    - az ivartalanított állatok energiaigénye kb. 20-25%-al csökken.
    - daganatos állatok, cukorbeteg állatok speciális igényei…
     

 

  • Macska
    „A macska az nem kis kutya!”
      Teljesen más anyagforgalom és élettani igények jellemzik.
    Ellentétben a kutyákkal, obligát húsevő = az
    energia igényét fehérjéből kell, hogy fedezze. Ezért a fehérjéket kiválóan, a zsírokat közepesen, a szénhidrátokat ugyanakkor szinte egyáltalán nem emészti meg.

      Bizonyos aminosavakat, vitaminokat (jóval többet, mint a kutyák) nem tud megtermelni a saját szervezetén belül, ezért ezekhöz mindenképp a táplálékból kell hozzájutnia.

     
    12 óránként ennie kell, különben májelváltozások és zsír anyagforgalmi zavar lépnek föl.

      Az ivartalanított állatok energiaigénye kb. 20-25%-al csökken.

      A szteroid hormonszintje éjjel magas, hiszen éjszakai vadász. Egyébként is rosszul tűri a stresszt, amire először vizeletürítési zavarral reagál, ebből a későbbiekben komoly húgyúti problémái származnak…

Az elmúlt 50 év táplálkozás tudománya ezeken a területeken nagyon nagyfokú fejlődésen ment át. Szegedi állatorvosi rendelőnkben mi hozzásegítjük Önöket ezek egyszerű napi használatához.
 

Szeged, 6724
Körtöltés utca 23.
 
06-62-543-855
info@kisallat-ambulancia.hu

 

  • Facebook Social Icon
Nyitva tartás:
​​
Hétfő-Péntek

11:00 - 17:00

 

Állatorvosaink:

 

Dr. Szalay János
06-30-9532-698
Dr. Perényi László
06-30-9156-960
Dr. Rengei Antal
06-20-9217-737
Dr. Kovalik Róbert
06-30-2662-943